AZ USA KIALAKULÁSA ÉS NAGYHATALOMMÁ

VÁLÁSAA gyarmati kortól a

világpolitikai tényezővé válásig

A gyarmati korszak

• XVI. század

- Dél felől: spanyolok (katonák) → arany

- Észak felől: franciák (telepesek) → mezőgazdaság, prémvadászat

• XVII. század

- Atlanti partvidék: angolok (telepesek) → mezőgazdaság

Az angol gyarmatok gazdasága

• Indiánok kiirtása (harcok, betegségek)

→ Észak: egyéni farmergazdaságok (gabona)

Dél: rabszolgatartó ültetvények (gyapot, cukornád, dohány)

(bekapcsolódnak az angol világkereskedelembe)

• Ipar: hajóépítés, textilipar (kikötővárosokban – New York, Boston)

• Kereskedelem: rabszolga, rum, ültetvényes termények (Európába

szállítják)

Az angol gyarmatok kormányzása

• A telepesek elvándorlásának oka: vallási (radikális protestánsok-puritánok)

→ önigazgatás hagyománya

+ nehéz körülmények (indiánok elleni harc), magukra utaltság

→ Önálló, a koronától lazán függő gyarmatok (13)

- önálló törvényhozás

- saját végrehajtó hatalom

- adók jóváhagyása

A Mayflower – az első angol telepeseket ez a hajó hozta New Englandbe

A gyarmatok népességének gyarapodása

1620 2500

1670 114000

1720 300000

1775 2000000

„Az agglegény vagy aggszűz oly ritka közöttük, mint a hulló csillag.”

your name

Az angolok gyarmatpolitikája

• „Üdvös elhanyagolás”: nem avatkoznak be a gyarmatok belső ügyeibe

• XVIII. század közepe (7 éves háború)

→ szigorúbb gyarmatpolitika (pénzügyi gondok és a verseny miatt)

→ nyersanyagtermelő és árufelvevő piacként egyre fontosabb a terület

Brit gyarmati intézkedések

• 1763: földfoglalás és letelepedés tilalma a nyugati területeken

• 1764: papírpénz nyomásának tilalma

• 1764: vám kivetése a cukorra, melaszra, borra, kávéra, selyemre, vászonra

• 1765: beszállásolási törvény

• 1765: bélyegtörvény (okmánybélyeg még a kártyákra is!)

• 1767: vám kivetése az eddig vámmentes árucikkekre

• 1773: Kelet Indiai Társaság teakereskedelmi monopóliuma

Amerikai reakciók• Északi és déli gyarmatok összefogása (felvilágosodás eszméinek hatására)

→ adók, vámok fizetésének megtagadása (vámtisztek elkergetése)

→ „képviselet nélkül nincs adózás”

→ angol áruk vásárlásának bojkottja

→ „bostoni teadélután” (blokád, Massachusets önállóságának korlátozása)

A függetlenségi háború (1775-83)

• 1774: kongresszus Philadelphiában

→ gyarmatok szövetsége, jog az önálló törvényhozáshoz

→ angolok lépéseinek törvénytelenné nyilvánítása

• 1776: Függetlenségi nyilatkozat (Thomas Jefferson)

→ függetlenség

→ egyenlőség

→ népfelség elve

→ képviseleti kormányzat

→ szabadságjogok (élet, szabadság, boldogulás)

• 1781: Yorktown – döntő győzelem (George Washington)

• 1783: Versailles-i béke

→ indiánok ellen használt partizántaktika

→ francia segítség

A Függetlenségi nyilatkozat aláírása

your name

Harcoló fél Anglia gyarmatok

Támogatottság

támogatják a lojalisták (királyhűek), akik kevesen vannak

lakosság támogatja, így lesz mindig utánpótlása

Gazdasági háttér

gazdaságilag erősebb: megfelelő pénzügyi fedezet

gazdaságilag, katonailag gyenge

Hadsereg

jól felszerelt, jól képzett zsoldos hadsereg

az indiánoktól tanult taktikát alkalmazva (szétszóródás), saját földjükön harcolva jelentős sikereket érnek el

Az USA alkotmánya (1787)

• Szövetségi köztársaság

→ hatalmi ágak szétválasztása

→ erős központi hatalom

- széleskörű hatalommal rendelkező elnök

- közös pénzügy, hadügy, külügy

- közös pénz (Dollár)

→ kétkamarás törvényhozás (Kongresszus)

- Képviselőház: lakosság számarányának megfelelően küld képviselőt

- Szenátus: államonként 2 követ

your name

your name

Gazdasági fejlődés• Akadálytalan területi növekedés: mezőgazdaság, nyersanyagok

→ XIX. század közepe: terjeszkedés a Csendes-óceánig

→ Monroe-elv: „Amerika az amerikaiaké” (érdekeltség Dél-Amerikában)

• Korlátlan munkaerő: bevándorlás

• Ipari forradalom: egy időben jelenik meg az angliaival

Észak és Dél különbségei• Észak:

→ iparcikkek előállítása (nagy belső piac, európai tőkebefektetők)

CÉL: hazai iparcikkek, hazai gyapotfeldolgozás → védővámrendszer

• Dél:

→ iparcikkek fogyasztása, kereskedelem Európával

CÉL: szabad kereskedelem (drága gyapot, olcsó iparcikkek)

• Ellentét: Engedélyezzék-e az újonnan csatlakozó államokban a rabszolgatartást?

Polgárháború (1861-65)

• 1860: Abraham Lincoln győzelme az elnökválasztáson (republikánus!)

→ 11 déli állam kilép az Unióból: Konföderált Amerikai Államok

→ Az északi államok törvénytelennek nyilvánítják a lépést

→ fegyveres összecsapás: első modern háború!

É: 22 millió lakos, ipari erőforrások, flotta

D: 9 millió lakos (3,5 millió rabszolga), tisztikar többsége

• 1862: telepítési tv.

• 1863: rabszolga felszabadítás (↔ 1866: Ku-Klux-Klan)

• 1865: dél veresége, USA újbóli egységesülése

your name

Gazdasági fejlődés

• Tőkebeáramlás, új eljárások, kedvező természeti/társadalmi feltételek

• Második ipari forradalom: mennyiségi, technikai fölény

→ USA a világ első gazdasági, katonai nagyhatalma → világpolitikai tényező!

- „dollárdiplomácia”: gazdasági befolyás megszerzése

→ „nyitott kapuk elve”: szabad kereskedelem (Kína, Dél-Amerika)

- katonai erő bevetése: Panama csatorna, Karibi térség (Kuba, Puerto Rico)